“REMÉLEM,
HOGY MINDENKI, AKI SZERET ENGEM, BOLDOG.”
[2021. 07. 28]
Amikor
próbálunk őszintén beszélgetni valakivel, nem mindig könnyű kellemes és
körültekintő beszélgetőpartnernek lenni. Jinnek viszont ez is megy.
A Butter
továbbra is vezeti a Billboard Hot 100 toplistát. Milyen érzés?
JIN: Nem igazán tudom
követni, hogy milyen reakciót vált ki az emberektől, mert jóformám csak munkába
megyek és munkából jövök. A díjkiosztókat is átszervezték és online adják le,
ezért nem vehetjük át személyesen a díjakat és nem tapasztalhatjuk meg a
hangulatot sem személyesen. Én pedig nem nagyon használom az internetet. Ennek
eredményeképpen kevesebb nyomást érzek magamon és egy kicsit jobban élvezem a
promóciós időszakot. Egyszerűen csak örülök annak, hogy jól mennek a dolgaink.
A Weverse
Magazinnak adott legutóbbi interjúdban arról
a nyomásról beszéltél, amit akkor éreztél, amikor a Dynamite első
lett a Billboard Hot 100-on. Úgy tűnik, mostanra már többnyire sikerült
túllépned rajta.
JIN: Mondhatnánk azt is, hogy kitisztult az elmém,
vagy hogy leküzdöttem néhány dolgot. Abban biztos vagyok, hogy sokkal jobban
érzem magam, mint akkoriban. Kialakult egy egész jó rendszer az életemben, most,
hogy kezdem megszokni az ingázó életet, annak ellenére is, hogy néha kicsit
hektikus a beosztásom. Amikor egyetlen pihenőnapom sem volt és folyamatosan
dolgoztam, néha valóban fáradt voltam, mert munka után még meg kellett
csinálnom a saját dolgaimat is, mielőtt aludni mehettem volna. Egy ideje
viszont már áttértem erre a rutinra, és azóta egy kicsit egészségesebb lettem
és többet alszok.
Mielőtt
a Butter megjelent, kiadtad a szóló számodat, az Abyss-t.
Őszintén megnyíltál a mentális küzdelmeidről, amelyeket felfedtél a
dalszövegben és amiről maga a dal is szól. Milyen hatással volt rád az Abyss
megjelenése?
JIN: Megkönnyebbültem. Azt akarom, hogy a rajongóim
boldognak lássanak engem és nem igazán szeretném, ha tudnák, hogy így érzek.
Néha azonban szükségét érzem annak is, hogy beszéljek arról, ami bennem van.
Eltelt már néhány év azóta, hogy ennek hangot adtam egy dalban vagy beszéltem
volna róla, úgyhogy most egy kicsit megkönnyebbültem.
A
dalszöveg egy része így szól: „Ma többet akarok megtudni rólad”, ami a
következő ezzel sorral együtt meghatározza a szám irányát: „Visszatartom a
lélegzetem és besétálok a tengerembe”. Olyan, mintha a benső önmagaddal
találkoznál.
JIN: Még én sem ismerem önmagam túl jól és depressziós
is voltam akkor, ezért döntöttem úgy, hogy szembenézek azzal a részemmel. Sosem
volt esélyem arra, hogy találkozzak magammal, úgy érzem, elmerültem a saját
tengeremben és aztán visszajöttem a felszínre, hogy a parton sétáljak.
Az
eredmény nem tökéletes, de az, hogy megpróbálsz a mélybe nézni, ahol a válasz
van, látszólag jó hatással van rád.
JIN: Próbálkozom. Úgy gondoltam, hogy ez a módszer illik
hozzám, de ha ez nem segít, akkor kipróbálok valami mást, aztán megint valami
mást. Ha arra van szükségem, mert nehéz időszakon megyek át, kérek az
ügynökségtől egy kis időt, ami alatt valami mással foglalkozhatok. Számomra már
önmagában ez is egy kis segítséget jelent.
Az
ahogyan a számot énekled, kapcsolódik az üzenethez, amit át akartál adni?
Próbáltál őszintén beszélni a problémáidról és megoldani őket valamiféleképpen,
a dal pedig ugyanolyan nyíltan közvetíti az érzéseidet, mint a dalszöveg maga.
JIN: Az irányt és
a kompozíciót Kye Bumzoo-val, az egyik producerrel együtt csináltuk, a
feléneklésnél pedig egy másik producerrel, Pdogg-gal dolgoztam. Úgy
döntöttünk, hogy a megérzéseimre hagyatkozunk, nem az volt a cél, hogy szép
legyen. Ez a dalszövegre is igaz egyébként. Amikor zenét hallgatok vagy én
magam éneklek, jobban szeretem azokat a dalokat, amik nyugodtan és egyenesen
kezelik az érzelmeket.
És mi
a helyzet a Butterrel? Bár az Abyss-hoz hasonlóan az is őszinte,
a dalban kifejezett érzelmek sokkal idillikusabbak.
JIN: Őszintén szólva néha elgondolkozok azon, hogy jó
lenne, ha csak ilyen dolgokat énekelhetnék – a refrént kivéve. (nevet) Ezzel
azt akarom mondani, hogy minden dalunkat olyan magasan kell énekelni. Ha
kivennénk ennek a dalnak a refrénjét, úgy hiszem, egész kényelmesen meg tudnám
csinálni élőben is, nem számít milyen nehezek a táncmozdulatok.
A Butter
refrénje könnyed és magas. Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogyan fejezd ki
magad ennél a résznél.
JIN: Éreztem egy kis nyomást amiatt, hogy a
refrént kimondottan magasan énekeljük, ezért minden erőmet beleadtam az énekbe,
de végül túl sok lett. Emlékeztetnem kellett magam, hogy engedjem el magam és
vegyek vissza belőle egy kicsit. Amikor a legelső előadást csináltuk,
elfeledkeztem erről és túl erős lett a hangom. Minden előadásnál ideges vagyok,
de néhány kifejezetten feszültté tesz. Néha elkap ez az érzés ezeknél az
előadásoknál. Azt gondolom magamban: Oké, Seokjin, azt mondtad, hogy
elengeded magad, emlékszel? Az viszont nagyon jó érzés, hogy a
Butterben lehetőségem van megmutatni magam. Jóképű vagyok, mint tudjátok.
(nevet) Boldoggá tesz, hogy kedvemre mutogathatom a jóképű arcomat és
megmutathatok mindent, amire képes vagyok. Meg akartam mutatni mindezt egy
előadásban, amilyen gyorsan csak lehet.
A Butter
azzal nyit, hogy különféle kézmozdulatokat csináltok, miközben jókedvűen néztek
a kamerába. Úgy hiszem, jól éreztétek magatokat, miközben készültetek rá.
JIN: A gyakorlás ugyanakkor
teher. Általában lassan tanulom meg a mozdulatokat. Nem vagyok valami jó benne.
Amikor (Son) Sung-deukkal gyakoroltam, kezdetben aggódott. Ez nehéz
feladat. Vajon menni fog neki? Sokat aggódott, egészen az első
előadásunkig, de amikor már három-négy hete követte, ahogy a Buttert csináljuk
azt mondta: Wow, ez csaknem Seokjin, a srác, aki mostanában
olyan heves visszajelzéseket kap? (nevet) Azt mondta,
nagyszerűen táncolok. Először nem láttam a reakciókat, ezért megkérdeztem, hogy
csak ugrat-e, de azt felelte: Nem, mindenki azt mondja, hogy
nagyon jól táncolsz. Ha ez tényleg így van, az teljes mértékben
neki köszönhető. (nevet)
A
nyolcadik évfordulótokat ünneplő 2021-es FESTA során feltöltött ARMY Corner
Store videóban azt mondtad, sok energiát fektetsz abba, hogy kövesd a dalokat
és a számokat. Elégedett vagy azzal, ahogy a Butter sikerült? Úgy érzem,
a szám sokkal élvezhetőbb lett a karakterednek köszönhetően, akit az idő során
felépítettél.
JIN: A dal, ahol a legelégedettebb vagyok saját
magammal, az a Butter, mert ezen a ponton már hosszú ideje csiszolgatom a
képességeimet, a Butter pedig a legutóbbi dalunk. Ha fejlődök aközben, hogy az
idő telik és egyre több dalt adunk ki, akkor az lesz a kedvenc dalom, amit
éppen kiadtunk legutoljára, a Butterrel pedig talán már nem is leszek olyan
elégedett. Jelenleg viszont ezzel vagyok a legelégedettebb.
Mi az,
amiben jobb lettél?
JIN: Amikor elkezdtem ezt a munkát, mások
útmutatása szerint gyakoroltam és a tánc esetében még most is ezeket az
instrukciókat követem, de már sokkal kevesebb ideig tart hozzá igazodnom, mint
régebben. Gyakorlás után, amikor ellenőrzöm magam, látom, hogy megy és hogy mit
kell még csinálnom. Már nem tart addig, hogy felvegyem az ütemet, és talán jobb
lettem abban is, ahogy finomítok rajta. Nagyon boldog voltam, amikor Hobi azt
mondta, hogy igazán sokat fejlődtem.
Milyen
volt előadni a Permission to Dance-t?
JIN: Tényleg
szeretem azt a dalt, de amikor előadjuk, azt kívánom bár több időnk lett volna
készülni rá. Májusban volt a comeback a Butterrel, aztán a[z online rajongói
találkozó] koncert júniusban, ezért akkor készültünk a Permission to Dance-re,
amikor a Butter előadásokat is forgattuk. A Butter előtt nem volt más, amin
dolgoznunk kellett, így rengeteg időnk volt rá, a Permission to Dance-nél
viszont készülnünk kellett a koncertre is. Az idő mindig szűkös, de úgy hiszem,
hogy jobban is meg tudtam volna csinálni, ha egy kicsivel több időm jut a
gyakorlásra. Azt kívánom, bár egy kicsivel több időm lett volna dolgozni rajta.
Minél
több időt töltesz gyakorlással, annál jobb a végeredmény, és annál
ambiciózusabb is leszel, nem?
JIN: Nem vagyok
túl jó a dalszövegek megjegyzésében. Néhányan a többiek közül gyorsan
megtanulják, de nekem ez nem megy olyan könnyen. Amikor egy új dalt csinálunk
vagy egy különleges dalt egy rajongói találkozóra, több időre van szükségem a
felkészüléshez, mint a többieknek. Amikor egy új dalt adunk ki, legalább 4-5
napig gyakorolnom kell, hogy ráérezzek.
A 2021
MUSTER SOWOOZOO-n rappeltél a Daechwitában – nem sűrűn látni téged rappelni.
Intenzív lehetett a felkészülés.
JIN: Olyan nehéz volt. Meg kellett csinálnom a
Daechwitát és a Chicken Noodle Soupot is, de nagyjából csak egy hónappal a
koncert előtt véglegesítettük a számlistát. Ebben az időben, miután hazaértem a
munkából, bekapcsoltam a Daechwitát és gyakoroltam 15 percig, aztán váltottam a
Chicken Noodle Soupra és utána mentem is aludni. Másnap felébredtem, elmentem
dolgozni, hazaértem és újabb 15 percig gyakoroltam a Daechwitát, aztán
folytattam a Chicken Noodle Souppal. Igazán hosszú ideig ismételtem ezt az
egészet. Borzasztó vagyok a dalszövegek memorizálásában, úgyhogy ez eltartott
egy darabig.
Meglehetősen
hosszú ideig kellett fenntartanod a folyamatos gyakorlást. A munka–élet
egyensúlynak is nagy figyelmet kell szentelni. Egy idő után nehézzé válhat
folytatni a gyakorlást, ha nincs idő pihenésre.
JIN: Pontosan. Mint mondtam, nem egyszerű feladat
számomra a dalszövegek memorizálása, de úgy gondolom, vannak olyan képességeim,
amelyekkel ezt a hiányosságot ki tudom küszöbölni. Egyébként én szeretek így
memorizálni dolgokat. Szeretem a folyamatos gyakorlást, ez az egyik kiemelkedő
képességem. Ha sikerül határidőre megtanulnom, amit kell, megdicsérem magam.
(nevet) A gyakorlás hosszú időt vesz igénybe, ezért is döntöttem úgy, hogy egy
nagy projektként kezelem. Az ahogyan dolgozom rajta, lehetővé teszi, hogy amikor
azt mondom, eljött az idő, hogy tartsak egy kis szünetet, akkor tényleg
szünetet tartok és kedvem szerint pihenhetek.
A
munkán kívül töltött idő fontosságáról beszéltél az ARMY Corner Store-ban,
amikor azt mondtad: az elégedettségedet abban méred, hogy milyen mértékben
töltheted el a napodat értelmetlenül. A BTS tagjaként valószínűleg nincs túl
sok időd, amit a kedved szerint tölthetsz el.
JIN: A
koreaiaknak az én koromban nincs más lehetősége, mint fejleszteni önmagukat
ezekben a napokban. Fejlesztened kell a végzettségedet, új dolgokat kell
megtanulnod, még azt is megmondják, hogy a hobbidnak produktívnak kell lennie,
pedig az csak egy hobbi. Kiskorom óta erre neveltek, ezért úgy érzem, hogy
valamilyen szinten meg kell felelnem ezeknek az elvárásoknak. Úgy érzem, valami
produktívat kell tennem még akkor is, amikor szünetet tartok. Ugyanakkor, ha
nem csinálok semmit és csak fekszem az ágyban, vagy valami eredménytelen,
szükségtelen tevékenységet folytatok, igazából elégedett vagyok. Alszok és
felébredek, felkelek és eszek, eszek és alszok megint. Felkelek és hirtelen
eszembe jut, hogy tévézni akarok, úgyhogy tévét nézek. Ha nem találok semmi
érdekeset, játszok valamit, aztán ránézek az órára és ha későre jár, alszok.
Szerintem mindenkinek szüksége van ilyen napokra.
Amikor
a BTS elfoglalt tagja vagy, ez az idő még fontosabbá válik, hiszen nem
tölthetsz el így túl sok időt.
JIN: Amikor
nem dolgozok, tényleg olyasvalamit akarok csinálni, amit élvezek. Ilyenkor az
emberek talán elcsodálkoznak, hogy miért teszek olyan dolgokat, amik nem
visznek előrébb az életben, de úgy gondolom, hogy ez az idő mindenki számára
fontos. A társadalom mindig a hasznos dolgokat hajtja. És ez is jó dolog, de
saját magunk érdekében szánnunk kell időt arra is, hogy megtaláljuk a
stabilitást a saját elménkben, még ha ez mások szemében haszontalannak is
tűnik.
Kitettél
egy képet Weverse-re, ami rólad és Bang Si-hyukról, a producerről
készült, miközben esztek. Nagyszerű látni, hogy két ilyen befolyásos és
elfoglalt ember időt talál arra, hogy együtt pihenhessen.
JIN: Az irodában talán azt gondolják róla, hogy
megközelíthetetlen, de számomra egyáltalán nem tűnik annak. (nevet) Egy nap,
amikor elmentünk egymás mellett, megkérdeztem, hogy nincs-e kedve inni egyet
valamikor és hirtelen azt mondta: Oké, mikor érsz rá? A
legtöbbször ezek azonban hirtelen felindulásból jönnek, ezért azt
mondtam: Uh, most épp elfoglalt vagyok. Ez a nap is teljesen foglalt, meg
az is. (nevet) Mire ő: Akkor csak mondd meg, hogy
nagyjából mikor érsz rá, és szabaddá teszem magam, mire végzel.
Ennyi volt az egész, másnap pedig együtt vacsoráztunk, miután végeztem a
munkával. Azt mondta, főz és vesz bort is. Nagyszerű vacsora volt.
Amikor
debütáltál, valószínűleg nem érezhetted magad ilyen fesztelenül vele. (nevet)
Az idő múlásával változnak a dolgok. És mind sikeresek is lettetek.
JIN: Mondhatjuk azt, hogy olyan pozícióban voltam
gyakornokként, ahol munkát kerestem. Akkor azt gondoltam, hogy az emberek,
akiket kiválasztottak, mind elképesztőnek tűnnek, ezzel ellentétben azonban én
nem voltam olyan magabiztos. Nem hiszem, hogy tényleg így lett volna, de azt
gondoltam, ha beszélek valakivel, aki talált munkát, akkor elutasítók lesznek
velem szemben. Nem voltam túl magabiztos.
Azt
hiszem, mindenkinek bebizonyítottad, hogy milyen magabiztos
vagy, amikor a tvn You Quiz on the Block műsorában elmondtad, hogy a bátyád
mostanában Mr. Seokjinnek szólít, vagy amikor a hangulatról meséltél V Live-on,
amikor az egyik idősebb rokonodtól pénzt kaptál a koreai új évre. Könnyen elfogadsz
mindenkit függetlenül attól, hogyan kezelnek téged.
JIN: Ez
igaz. Ha nem viselkedek így, mindenkinek nehezebb a dolga. Az emberek, akiket
ismerek viccelődve azt mondják: megérkezett a szupersztár.
Ha azt mondom, Szupersztár? Miről beszélsz? Ne mondd ezt!,
és közben komolyan nézek rájuk, nem fogják tudni, minek hívjanak legközelebb
vagy hogy miről beszéljünk. Őszintén szólva, amikor valaki, akivel először
találkozok vagy valaki, aki ritkán lát, reagál egy kissé túljátszva a dolgot,
jópofának tarthatják. Biztos, hogy én is így reagálnék, ha igazán híres
emberrel találkoznék. Ezért, ha valaki azt mondja, Aha,
megérkezett a szupersztár, azt mondom, A szupersztár eljött. Amíg nem hangzik komolynak a
válasz és mindenki meg tudja mondani, hogy ez egy vicc, megtört a jég.
Most,
hogy tényleg szupersztár vagy, van valami, amit elmondanál a múltbeli,
bizonytalan Jinnek, ha találkozhatnál vele?
JIN: Nem tudom,
mit mondanék neki. Megmondanám, hogy legyen magabiztos (nevet), de ha túl sok
gondolkodni valót adnék a múltbeli énemnek, talán túlságosan kimerülne
gyakorlás után és feladná. Azt hiszem, elég lenne csak annyit mondani neki,
hogy dolgozzon keményen.
Hol
találod meg a motivációt ahhoz, hogy továbbra is keményen dolgozz?
JIN: ARMY reakcióiban, természetesen. Keményebben dolgozom,
és igyekszem jól teljesíteni anélkül, hogy teljesen kimerülnék, hogy láthassam
az embereket Twitteren és Weverse-ön amikor azt mondják, hogy fejlődtem vagy
hogy jó munkát végzek. Mostanában videón látják az előadásainkat, és a minőség
érdekében előre felvesszük őket. Általában már jóval azelőtt forgatunk, hogy a
dal egyáltalán megjelenne, ami azt jelenti, hogy meg kell változtatnunk a
megjelenésünket a felvételhez. Nehéz a közönség elé menni az új stílussal, amíg
meg nem jelenik valami hivatalosan, hogy ne spoilerezzük el a dolgot. Ettől
csak még jobban meg szeretném mutatni a legjobb oldalamat az előadásainkban. Ha
nem lenne ez a mostani helyzet, azonnal láthatnám a rajongók reakcióit, igazán
kár, hogy nem láthatják, milyen keményen dolgozok.
Mit
szeretnél mondani ARMY-nak?
JIN: Remélem, a rajongóink nem vesztik el a
nevetésüket. Nem vagyok valami jó abban, hogy ilyen giccses dolgokat mondjak.
Nem a személyiségem része. Zavarban vagyok, amikor így beszélek és képtelen vagyok
komolyan venni magam, ezért igyekszem ezt minimalizálni. A rajongók hobbiból
néznek minket, tudod? A hobbik pedig arról szólnak, hogy jól érzed magad és
képes vagy nevetni, ezért boldognak akarok látszódni értük, nem pedig
kimerültnek. Vicces posztokat írok és vicces bejegyzéseket hagyok nekik
Weverse-en, hogy boldogabbak legyenek. Egyszerűen csak azt remélem, hogy
mindenki, aki szeret engem, boldog. Nem akarom, hogy bármi rosszat is lássanak.
Így érzek a munkámmal kapcsolatban.
Fordító: lin
[A bejegyzés képei HD minőségben]
KREDITEK
Article. Myungseok Kang
Interview. Myungseok Kang
Visual Director. Yurim Jeon
Project Management. Yejin Lee
Visual Creative Team. Sunkyoung Lee, Yeonhwa Cha
(BIGHIT MUSIC)
Photography. LESS / Assist. Hyungsang Kim, Donghoon Park
Hair. Som Han, Mujin Choi, Daeun Lee, Leeyoung Lim
Makeup. Dareum Kim, Seonmin Kim, Yuri Seo
Stylist. Hajeong Lee, Hyesoo Kim, Heeji Seo, Jihoon Lee,
Minji Son
Set Design. Seoyun Choi, Yehui Son, Ayeong Kim (darak)
Artist Protocol Team. Jingu Jang, Subin Kim,
Jungmin Lee, Dasol Ahn, Juntae Park, Seungbyeong Lee, Hyeonki Lee, Daeseong
Jeong, Jaekeun Song