JIN A ROCK DALOKRÓL, AZ UTAZÁS
NÉLKÜLI ÉLETRŐL ÉS ARRÓL, HOGY MILYEN ELKÉPESZTŐEN JÓKÉPŰNEK LENNI
[Brian Hiatt; 2021. május 16.]
A BTS vezető producere, Pdogg
szereti addig tolni a csapat énekeseit, amíg nem csak feszegetik a saját
határaikat, de át is lépik azokat. Ennek az egyik legextrémebb – és
leglenyűgözőbb – példája a falzett hangok sorozata, amit Jin a Crystal Snow
című számban énekel ki. Az ilyen és hasonló pillanatok alapján sosem mondanánk
meg, hogy Jin nem foglalkozott énekléssel (vagy tánccal) mielőtt újoncként
csatlakozott a Big Hit Entertainmenthez (most: HYBE); korábban még színészetet
tanult. A Rolling Stone interjúsorozatának harmadik részében Jin mesélt arról,
hogyan fejlesztette elképesztő szintre a tudását, felelevenített néhányat a
legjobb zenei pillanatai közül és sok más is szóba került. A beszélgetésünk
során a kiadója székházában ült, széles hajtókájú kék inget és fekete baseball
sapkát viselt az ismert japán márkától, a Mastermindtól, amit SUGA-tól kapott
ajándékba.
Tudom, hogy még csak nemrég
ébredtél fel. Milyen volt a tegnapi napod?
Egy revüműsort forgattunk, egy híres és népszerű műsort Koreában, egy
ideje nem csináltunk ilyesmit. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindenki megőrült
attól, hogy milyen jól nézek ki. [nevet]
A maszk ellenére is meg tudom mondani, hogy ez igaz. Mit tanultál
meg magadról ebben az évben, amit távol kellett töltened az úttól?
Különösképpen akkor, amikor turnéztunk, nem volt idő arra, hogy
reflektáljak magamra és kitaláljam, hogy mi okoz számomra örömöt, hogy mi az,
ami ellazít. Ez az év, amit távol töltöttünk az úttól, lehetőséget adott arra,
hogy igazán megvizsgáljam azt, hogy mit akarok és ki is vagyok én, és arra is,
hogy tulajdonképpen megtanuljam szeretni önmagamat. Végre esélyem volt arra is,
hogy többet aludjak és ettől sokkal elégedettebbnek érzem magam. Nekifutottam
az edzésnek, és rájöttem, hogy ez olyasmi, amit szeretek. Csinálhattam
hétköznapi dolgokat is, játszottam, filmeket néztem, énekeltem, ilyesmiket.
Ennek ellenére érezni a
fájdalmat is, amiért nem mehettetek turnéra.
Nem csak én éreztem, a többiek is igazán megérezték. Amikor nem
mehettünk turnézni, mindenki érezte a veszteséget, egyfajta erőtlenséget, és
mind szomorúak voltunk. Eltartott egy darabig, mire sikerült túllépnünk azokon
az érzéseken.
Az Abyss című dalodat
is részben ilyen érzésekről írtad, ugye?
Ahogyan arra a cím is utal, igazán mélyponton voltam, amikor a dalszövegen
dolgoztam. Valóban nagyon szomorúnak és boldogtalannak éreztem magam. Az, hogy
elénekelhettem és felvehettem ezt a dalt, sokat könnyített ezeken az érzéseken.
A Moon gitártémája elképesztő.
Igaz, hogy azt szeretnéd, ha a BTS több dalt venne fel, ami rockosabb irányt
képvisel?
Nem hiszem, hogy visszautasítanék bármilyen rock stílusú dalt, ami
szembe jön velünk. Jó lenne, ha többet foglalkozhatnánk ilyesmivel, de fontos,
hogy helyénvaló legyen és passzoljon a csapatunk stílusához.
A korábbi tapasztalataid a
színészethez vezethetők vissza, így újoncként szinte a semmiről kellett
megtanulnod énekelni és táncolni. Milyen volt?
Már akkor is igaz volt és most is, hogy sokkal több energiát kell
belefektetnem olyan dolgokba, ami a többiek számára talán természetesebben jön.
Sok területen vannak hiányosságaim. Például, néhányan a többiek közül már
elsőre megtanulják a koreográfiát és képesek azonnal jól eltáncolni a zenére.
Nekem ez nem megy, ezért keményen dolgozok, hogy ne fogjam vissza a többieket
és ne legyek teher a számukra. Emiatt egy órával korábban megyek gyakorolni,
vagy miután vége a táncpróbának, még maradok egy órát nagyjából, és megkérem a
tanárt, hogy vegyük át a koreográfiát még egyszer.
Csodálatos énekessé váltál.
Mik voltak azok a pillanatok, amikor elkezdted felismerni, hogy milyen kiváló
énekessé váltál?
Nem hiszem, hogy igazán lett volna olyan pillanat, amikor azt éreztem, hogy
most már énekes vagyok, megérkeztem. Nem fejlesztettem tökélyre az
éneklést. Ugyanakkor egy énekesnek feladata és kötelessége, hogy örömöt
szerezzen a hallgatóságának. Osztoztunk az érzéseken, és az, amit csináltam,
egyre jobban és jobban rezonált velük. Az éneklésem vagy az előadásom, vagy
bármi más volt is az oka, de elkezdtem az érezni, hogy képes vagyok
kommunikálni a közönséggel.
Mesélj nekem (a HYBE
alapítójáról,) Bang Si-Hyukról. Mi áll a zsenialitása mögött?
(pimaszul) Nagyrészt szerencse. A jó szerencséje, hogy
találkozott velünk. Nem hiszem, hogy nélkülünk sikerült volna mindezt elérnie.
Úgy hiszem, a jó szerencséjében rejlik a zsenialitása. Ha van valami, amit
kiemelhetek vele kapcsolatban, az a képessége, hogy a jövőbe tekintsen és
nagyon korán felismerje a trendeket. Képes meglátni azt, hogy „ez az olyan
dolog, amit csinálhatunk; ez jó lesz a jövőben.” Nagyon tehetséges ebben.
És nagyon szerencsés is mellette.
Te vagy a csapat legidősebb
tagja. Egyfajta közhely, hogy az emberek mintha abbahagynák az öregedést abban
a korban, amikor híressé válnak, mert a hétköznapi élet akkor ér véget a
számukra. A saját szemedben olyasvalakinek érzed magad, aki mindjárt harminc
vagy fiatalabbnak?
Zavarba ejtő ezt mondanom, mert olyan mintha a saját dicséretünket
zengeném. Minden pillanatban, amikor azt éreztem, hogy elértük a hírnevünk
csúcspontjára, elértünk egy másikat, aztán egy újabbat. Úgyhogy miközben egyre
idősebb vagyok, és megint csak, kissé kellemetlen ezt kimondani, képesek
voltunk újabb és újabb csúcsot megmászni. Úgyhogy érzem a koromat! Érzem, hogy
29 éves vagyok.
Szeretnél valamikor a jövőben megint színészettel
foglalkozni?
Semmi sincs kőbe vésve. Szeretek csak úszni az árral és azt csinálni,
amit éppen szeretnék. Most éppen nagyon szeretem a zenét, úgyhogy természetesen
sokkal inkább a zenélés felé hajlok.
A Spring Day
nyilvánvalóan a csapat érdeme, de a véleményem szerint a te részed különösen
megható. Mire emlékszel, milyen volt felvenni a dalt?
Szerettünk volna egyfajta édesen szentimentális vagy melankolikus érzést
adni annak a dalnak. Amikor megvolt a dalszöveg, próbáltunk kitalálni a témát
és a hangszínt a felvételhez. Próbáltam felidézni az édesen melankolikus
emlékeimet, és a segítségükkel átadni az érzéseket. Mint amikor arra a barátra
gondolunk, akivel talán elveszítettük a kapcsolatot; és ebből a szomorúságból
merítettem.
Hogyan áll össze az összetett
vokális összjáték a BTS dalaiban – hogyan döntitek el, hogy ki mit énekel?
Amikor befejezünk egy dalt, mindannyian elénekeljük. Elénekeljük a
teljes dalt. Utána pedig eldöntjük, hogy melyik sor kinek a személyéhez és
karakteréhez illik. És kidolgozzuk.
És végezetül: amikor gyakornok
volták, elképzelted valaha is, hogy ekkora sikereket értek el?
Úgy hiszem azokban a napokban inkább azt éreztem, bárcsak össze
tudnék hozni egy ezer fős közönséget, ez az, amit meg szerettem volna
tenni. Ez volt a célom akkoriban.
fordította: lin
[Az eredeti
angol nyelvű cikk itt érhető el.]