[CIKK] Interjú az Universal Music Japan elnökével

AZ UNIVERSAL MUSIC JAPAN ELNÖKE / CEO-JA, NAOSHI FUJIKURA A STREAMELÉSRŐL ÉS ARRÓL BESZÉLT, HOGY MIT LEHET TANULNI A K-POPTÓL

[Billboard, 2021.09.15.]

Naoshi Fujikura a japán zeneipar egyik kiemelkedő alakja, és aki idén felkerült a Billboard International Power Players listájára is, amelyet a jelentős nemzetközi befolyással rendelkező személyekről állítanak össze. Azok számára, akiket érdekel, hogyan ítélik látják a zeneipar más résztvevői külső szemmel a K-popot, érdekes lehet ez a cikk.

Korábban ebben az évben az Universal Music Japán elnökét / CEO-ját, Naoshi Fujikurát nevezték meg a Billboard International Power Players listáján a nemzetközi ipar vezetőinek egyikeként, akik sikerre vezetik a zene üzletágát az Egyesült Államokon kívül. 

Fujikurát annak kapcsán ismerték el, hogy cégének fókuszát a streamelés irányába helyezte át egy olyan piacon, ami arról ismert, hogy a fizikai zenei eladások adják a súlyát, miközben kiszélesítette a művészek számára nyújtott szolgáltatásait - pl. merch termékek, élő események és rajongói klubok formájában.

Fujikura most a Billboard Japannal osztotta meg a gondolatait arról, hogy a Unversal Music Japan milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje a streamelésekből származó jövedelmeit, hogy milyen stratégiái vannak a tengerentúli piacon - beleértve ugyan, de nem csak Ázsiára irányulva - és hogy milyen víziói vannak a vállalatnak a jövőre vonatkozóan.

Felkerültél a Billboard International Power Players listájára a UMJ streamekből és más forrásokból származó bevételeinek növelése miatt. Elmondanád nekünk, hogy mit tett a vállalatod 2020-ban azért, hogy ilyen növekedést érjen el - különösen a streamelésnél?

NF: Néhány hosszútávú célunk, amin már évek óta dolgoztunk stratégiai szempontból - mind a streamelés, mind pedig az A&R, a marketing, a kreativitás és a fejlődés területeit ideértve - az elmúlt évben végre elkezdte meghozni a gyümölcsét. Amióta 2014-ben a vállalat elnöke / CEO-ja lettem, arra fókuszáltam, hogy megtaláljam a legjobb módszert arra, hogy egyedi módon közvetíthessem minden művész zenéjét; miként a legjobb megközelíteni az egyéni hallgatóközönségüket fogyasztás szempontjából; és hogyan lehet a legjobb zenét és piacot megalkotni és fejleszteni ezeknek megfelelően. Nem irányítottuk minden erőnket csak a streamelésre, nagy odafigyelés mellett dolgoztunk úgy, mintha két különálló üzletünk lenne, amelyek szorosan összefonódnak, így képesek voltunk maximalizálni a művészeink tehetségét, hogy mind a fizikai, mind pedig a digitális világ elvárásainak megfeleljenek.

Mostanában azt mondtam a dolgozóinknak a találkozóinkon: dőljetek bele, menjetek elé, legyetek kreatívak. Keményen dolgoztunk azért, hogy minél jobban megértsünk a platform szempontjából néhány összetevőt, amelyek sokat javítottak a képességeinken / lehetőségeinken az A&R terén.

A streamelésből származó jövedelmek növeléséhez elengedhetetlen, hogy Japánon kívül is legyenek hallgatók. Az amerikai Billboard listákat nézve jól látszik, hogy számos K-pop csapat, mint a BTS is, megjelent rajtuk, ezzel szemben a J-pop nem tudott hasonló sikereket elérni Kyu Sakamoto óta (1963). A meglátásod szerint, mire van szükség ahhoz, hogy Japán művészei is hasonló sikereket érjenek el az Államokban?

NF: Miután megfigyeltem, hogyan dolgoznak [a K-pop művészek], úgy gondolom, az egyik terület, ahol a J-pop művészeknek fejlődniük kell, az a közösségi média. A BTS elképesztő számú követői tábort épített ki a világ minden pontjáról, és a rajongói hűséget fel tudják használni a stratégiájukhoz, amikor dalokat és videókat adnak ki. Ez az aktivitás azonnal befolyásolni tudja a streamelés eredményeit és segíti, hogy az új zene egy szélesebb körű, globális hallgatósághoz jusson el. A közösségi média egy olyan alap, ami segíthet abban, hogy külföldre is eljussanak a munkák, ezért muszáj hangolni, megtanulni és megtalálni a legjobb gyakorlatot, hogy a japán tehetségek is élvezhessék az előnyeit.

A K-pop zene okosan felhasználja a zenei trendeket is, amelyek a nemzetközi listákon megjelennek. A dalszövegek talán koreai nyelven íródnak, de a kész termék ismerősnek hangzik a rajongóknak mindenhol.

NF: A siker egyik másik aspektusa, hogy a japán zenei piacot a J-pop dominálja. Ha összehasonlítjuk a japán és a nyugati zene eladásait Japánban, akkor azt látjuk, hogy a toplistákon a hazai japán zene sokkal nagyobb mértékben van jelen. A pandémia miatt nem tartották meg a zenei fesztiválokat és más eseményeket, a nemzetközi előadók pedig nem tudtak ellátogatni az országba, ami még tovább fokozta ezt az egyenlőtlenséget. 

Nagyon fontosnak tartom, hogy van olyan zene, ami egyedien magába foglalja a japán kultúrát - mint Kyu Sakamoto Sukiyaki című száma és a vocaloid, Muki Hatsune, ami szintén nemzetközi népszerűségnek örvend. Másrészt viszont azt látjuk, hogy különféle kultúrák és trendek összeolvasztása eredeti zeneként megkönnyíti az adott zene számára, hogy különböző kulturális zónákban is elfogadják őket a streamelésnek és hozzáférésnek köszönhetően, ami lehetővé teszi a zenei felfedezéseket. Láthattunk példát arra, hogy latin országok és Dél-Korea sikeresen meglépte ezt nemzetközi szinten, ezért reménykedünk benne, hogy a japán művészek és a zene is képes lesz elérni ezt a jövőben. 

Milyen gondolataid vannak az ázsiai régiót érintő stratégiákról?

NF: Az ázsiai piac nélkülözhetetlen a sikereinkhez, a világ minden részén vannak rajongói. Ahol a múltban a hozzáférhetőség (hiánya) és a kalózkodás megakadályozta a zene kereskedelmi sikerét, ma a streamelések száma növekszik - így az olyan piacokon is, mint Kína, Dél-Ázsia vagy a Közép-Kelet. Az emberek, akik olyan országokban élnek, amelyek kalózmásolatokkal voltak tele vagy ahol a CD lejátszók nem voltak széles körben elérhetők, ma már túlléptek a CD-ken, és okostelefonokon hallgatnak zenét. Japántól eltérően - ahol a születési arány csökken, az elidősödés pedig nő -  az átlagos életkor a dél-ázsiai országokban alacsony, ezért a piac számos lehetőséget hordoz magában a jövő generációkat tekintve ebben az értelemben is. Az ázsiai piac fontos szerepet játszik a nemzetközi népszerűség növekedésében a rövid videós tartalmakat tekintve a tartalmak és a technológia fejlődésének és a befektetéseknek köszönhetően. Ez is hozzájárult a nemzetközi érdeklődés fokozódásához az ázsiai kultúra, a K-pop, divat iránt (is) világszerte.

Az ázsiai régió lehet a bázisa a nemzetközi slágerek következő hullámának és a jövő művészeinek.

A Grammy és a Billboard díjátadók miatt jelentős figyelem irányul errefelé, nem?

NF: Már többször is voltam a Grammy-n és mindig lenyűgözött, hogy még azok a művészek is, akiket nem jelöltek díjra, részt vesznek az eseményen - tapsolnak a színpadon levő művésztársaiknak, akik előadnak vagy díjat nyernek. Csodálatos lenne hasonló környezetet megteremteni Ázsiában is.

Milyen tervei vannak a vállalatodnak a jövőre nézve?

NF: Amióta elnök / CEO lettem, azt mondom a dolgozóinknak itt Japánban, hogy azt szeretném, ha a világ egy olyan hely lenne, ahol a világ minden pontjáról származó előadók zenéjét a világ minden pontján hallgatnák. 

Természetesen szeretném látni, hogy a J-pop művészek sikereket érnek el más országokban és meghódítják a toplistákat külföldön, de remélem, hogy más országok művészeivel is megtörténik mindez. 2014-ben, amikor átvettem ezt a pozíciót, ez a cél álomnak tűnt. Most viszont a BTS és J Balvin nemzetközi sikereit tapasztalhatjuk, akik megmutatják nekünk, hogy el lehet érni ezeket az álmokat.

Egy másik pont, amire fókuszálunk, a rajongókkal való mély kapcsolat, amit korábban is említettem. Ma már a művészeknek sok mindent kell maguknak megcsinálniuk, anélkül, hogy lenne menedzsmentjük vagy kiadójuk, ez olyasvalami, ami néhány évvel ezelőtt még lehetetlen lett volna. Ez talán nagyon alapnak tűnik, de ha olyan vállalat akarunk lenni, akivel a művészek szívesen dolgoznak együtt, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy magasabb szintű lehetőségeket és alkalmat biztosítsunk számukra, hogy kapcsolatot tudjanak teremteni a rajongóikkal.

Egy példa erre a saját Universal Music Store-unk, a közvetlen fogyasztói platformunk, ami hatalmas iramban növekszik. Lehetővé teszi, hogy direkt módon tudjuk közvetíteni a termékeinket, és segít abban, hogy jobban megértsük, mit szeretnének a rajongók a művészektől.

Japánon kívül már számos országban a stream már szélesebb kört ér el és a streamből származó növekvő bevételek pótolják a kiesést, amit a CD és más fizikai kiadások vásárlásának csökkenő száma miatt keletkezik. Ami hihetetlen a japán előadók fejlődésének kapcsán, hogy sikeresen megtartották a fizikai eladások szintjét, miközben a streamelésből származó bevételek nőttek. A pandémia miatt számos CD-t árusító üzlet kénytelen volt bezárni átmenetileg 2020 során. A fizikai eladások emiatt zuhantak ugyan, de az előző évi eladások 86%-át még mindig megcsinálták. Ez is azt bizonyítja, hogy a CD eladás igazán erős a japán zeneiparban.

A CD-k piaca nagyot zuhan Dél-Koreában is, de látunk példát arra, hogy a művészek képesek egymillió CD-nél is többet eladni. Több megoldás is létezik a változó nemzetközi zenei piacon, és remélem, hogy a japán művészek is találnak módokat arra, hogy a jövőben kiléphessenek a nemzetközi színpadra. 

Korábban a J-pop művészek általában úgy szereztek népszerűséget, hogy megcélozták az amerikai piacot. Most, a nemzetközi színtéren olyan új marketing eszközök tűnhetnek fel, amelyekre korábban sosem gondoltunk. 

A meglátásom szerint szükség van a folyamatos tanulásra, kísérletezésre és fejlődésre, ahol csak csak lehetséges, annak érdekében, hogy új utakat találjunk a nemzetközi sikerek elérésére és új izgalmas lehetőségeket találjunk a japán zene, előadók és kultúra számára.